fbpx

Forgatókönyvírás

ELSŐ SZEMESZTER  (Premissza, logline, pitch, szinopszis. A forgatókönyvíró munkájának alapszabályai)

 

I. A forgatókönyvíró munkafolyamatának legfontosabb kérdései

  • A forgatókönyvíró munkája a koncepciótól a leforgatandó változatig
  • A forgatókönyvíró munka elkezdése, folyamata, újraírások
  • Megfelelő formátum
  • Karakterek gondolatait párbeszédben és cselekedettel kifejezni
  • Írók közötti együttműködés

II. Logline, egy bekezdéses leírás, forgatókönyvíró pitch, szinopszis

  • A logline elemei (karakterek, konfliktus, helyszín, cselekmény, sajátosság)
  • A forgatókönyvíró pitch (a fentiek, plusz a hős terve arról, hogyan akar győzni, és a küzdelem)
  • Az egy-bekezdés használata, előnyei
  • A szinopszis (mi tartozik bele és mit hagyjunk ki)

III. Rövid összehasonlítás Arisztotelész, Arthur Miller és Freud történetmesélő álláspontja között

  • Történet vs. cselekményvázlat (story vs. plot)
  • Film kezdete, közepe és vége
  • Az esemény, ami beindítja a történetet (inciting incident)
  • A történt csúcspontja és a lecsengés

IV. A rövidfilm forgatókönyvének alapvető elemei

  • A dráma és konfliktus szerepe
  • Az ötlet kibontása
  • Különböző típusú rövidfilmek

V. A drámai történet alkotóelemei

  • A premissza
  • A karakterek megjelenítése és lebontása (hős, ellenfél, szövetségesek)
  • A karakterek egymáshoz való viszonya és a történetben betöltött szerepük
  • A probléma
  • A konfliktus
  • A környező világ
  • A struktúra
  • A dialógus
  • A film tónusa, műfaja

VI. A rövidfilm képekben való átgondolása a forgatókönyvíró szempontjából

VII. Olyan forgatókönyv és jelenetek megírása, melyek hatással vannak a nézőre

  • A működőképes forgatókönyv és jelenet elemei
  • A néző bevonása, aktívvá tétele a forgatókönyvíró által

VIII. A könyv kezdete, közepe és vége

  • Kezdés és befejezés
  • Középső rész
  • Az ok-okozati lánc

IX. Melyik a fontosabb a forgatókönyvíró részére: a sztori vagy a karakterek?

  • Koncepció -> Cselekményvázlat -> Karakter       Karakter -> Koncepció -> Cselekményvázlat
  • Konceptuális vs. intuitív írás (csak az alapfogalmak, röviden érintve)
  • A sztori diktálja a karaktereket vs. a karakterek határozzák meg a cselekményt (csak röviden)
  • A karakter és történet harmóniája
  • A már felhasznált elemek újra, más értelemben való alkalmazása a karakter változásához

X. Leíró részek

  • A cselekmény leírása, a forgatókönyv olvasmányossá tétele
  • A „papíron rendezés” elkerülése
  • Láttatni és nem kameramozgásokat, képkivágásokat megadni
  • Akció, verekedés, üldözés
  • Metaforák, hangulatkeltés a forgatókönyvíró „fegyvertárában”

 

FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK

Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára:

A megírandó rövidfilm elemeinek elkészítése:

  • Premissza, logline, egy-bekezdés
  • A forgatókönyvíró pitch
  • Szinopszis
  • Forgatóköny

Alternatív forgatókönyvíró feladat: a fenti elemek tartalmi összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása a forgatókönyvíró diák által. (Ezt javasoljuk azoknak a diákoknak, akik csak az első másfél órát látogatják. Lsd. alább.)

 

A FORGATÓKÖNYVÍRÓ KURZUS FELÉPÍTÉSE

12 x 3 óra. Az első másfél órában prezentációval (prezi) egybekötött előadás, a második részben pedig a forgatókönyvíró hallgatók ötleteinek átbeszélése, munkáiknak workshopszerű megvitatása. Mind az első és a második órában néhány rövid példa levetítése, megbeszélése.

Rendszeres forgatókönyvíró házi feladatok, amelyeket a második másfél órában beszélünk meg. Ekkor kapják a hallgatók a következő alkalomra a feladatokat is.

A rendszer előnye, hogy az első másfél órára beülhetnek olyan forgatókönyvíró diákok is, akik a megbeszélt téma előadásáról egy szemeszterrel korábban hiányoztak, illetve olyan ELTE forgatókönyvíró hallgatók, akik a további munkájukat nem a BFA előadásán szeretnék folytatni.

További előnye, hogy nem igényel extra előadót, sem tantermet ezért azonnal megvalósítható. Ezenfelül a forgatókönyvíró diákok több szempontot figyelembevéve haladhatnak tanulmányaikban.

Az első másfél órában azok a forgatókönyvíró diákok is látogathatják a kurzust, akik rendezői, produceri, operatőri, vágói hivatás felé igyekeznek, de a forgatókönyv alapjait így mégis megkapják. Az óra második részében a csoport forgatókönyvíró magva marad, azok, akik forgatókönyvírással gyakorlati módon szeretnének megismerkedni.

Végül még annyit, hogy a betervezett tanrenden felül természetesen forgatókönyvíró vendégelőadók is lesznek.

 

MÁSODIK SZEMESZTER (Az ötlettől a filmig: Karakter bemutatás, karakterépítés és mesterjelenet)

 

I. Mi a fontosabb: a jó történet vagy az erős karakterek?

  • Egy forgatókönyv csak annyira erős, amennyire a leggyengébb pontja
  • A megnyerő, vonzó, emlékezetes karakterek és egyedi történet egyformán fontosak

II. Konceptuális (kívülről befelé) vs. intuitív (beülről kifelé) írás (részletesen)

  • Konceptuális: ok-okozat, feltételek, struktúra, konfliktus
  • Intuitív: érzelmi töltetet keresi, hiteles karaktereket szeretne
  • Mi lenne a legérdekesebb döntés? (konceptuális megközelítés)
  • Mit tenne a karakter? (intuitív megközelítés)
  • Hogyan fejleszthetjük konceptuális és intuitív oldalunk?

III. Miért írjuk a forgatókönyvet, miért szánjon rá a néző időt?

  • Mi a tét számunkra és a nézőnek?
  • Miért mi mondjuk mindezt? Miért a mi történetünk?

IV. Az öt legfontosabb kérdés a forgatókönyvíró számára

Ki?

  • Mi motiválja szereplőinket? Mik a vágyaik? Mire van szükségük?
  • Múltjuk, titkaik

Mi?

  • Miről szól a történet?
  • Mi a konfliktus?
  • Milyen esemény adja a kezdőlökést?
  • Mit tesz a hős és az ellenfél?

Mikor?

  • Mikor játszódik az esemény?

Miért?

  • Mi a meghatározó esemény? Miért jön létre a konfliktus?
  • Mi a cselekmény tétje?
  • Mi ragadja meg a nézőt?
  • Miért különleges a történet? Miben különbözik a többi hasonló műfajú és színhelyű filmtől?

Hol?

  • A környezet hatása a történetre és a szereplőkre
  • A film világát ötvözni a premisszával és meghatározni a műfajt és célközönséget

V. Karakter bemutatás a forgatókönyvíró által

  • Főhős és ellenfelének vizuális bemutatása
  • Az erős karakterek bevonják a nézőt a történetbe
  • A dialógust a karakter határozza meg
  • A szereplők egyedi tulajdonságainak vizuális és drámai bemutatása
  • A főszereplő és ellenfelének közös és ellentétes tulajdonságai

VI. Megragadó karakterek fejlesztése, kidolgozása

  • Kutatómunka, vizságlódás
  • Karakterív, háttérinformáció-gyűjtés és megírás, beszéd- és viselkedési stílus kialakítás
  • Miért érdekel bennünket ez a figura?
  • A hős és az ellenfél szándékának definíciója

VII. A subtext (részletetes megbeszélés a forgatókönyvíró diákokkal)

  • A mögöttes tartalom. Éreztetni és nem kimondani.
  • Határozatlan párbeszéd és megfelelő tónus vs. mindent megmondó dialógus
  • Sorok között olvasás, mélyebb értelem
  • Ellentmondásos témák kezelése
  • A néző bevonása, aktívvá tétele
  • Feszültség kreálás és háttértörténet kialakítás
  • A subtext előkészítése
  • Szimbólum és metafora
  • A hazugság ereje
  • Hogyan segíti a subtext a karakter akaratának és vágyának ki nem mondott kifejezését?
  • A subtext karakterépítő szerepe

VIII. Dialógusírás

  • A karakterek elengedése, saját ösztönünkre hallgatás
  • A párbeszéd hangos felolvasása, eljátszása
  • A felesleges sallangok kiszedése
  • A legjobb dialógus – amit nem kimondanak, hanem eljátszanak
  • A háttérinformációs párbeszéd elkerülése, konfliktusba rejtése
  • Titok és rejtély
  • A csattanó előkészítése

IX. Mesterjelenet a forgatókönyvíró szempontjai szerint

  • A hős rádöbben hibájára és változik
  • Módosít hozzáállásán és tervén
  • Az ellenfél felismeri ezt, és ő is változtat tervén
  • Főszereplők vs. mellékszereplők

X. A mesterjelenet dramaturgiája

  • Karakter
  • Cél, vágy
  • Probléma
  • Konfliktus, információ
  • Körülmények felismerése
  • Megváltoztatott vágy vagy cél

 

FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK

Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik:

Mesterjelenet vagy karakterbemutató megírása

Alternatív forgatókönyvíró feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása.

 

HARMADIK SZEMESZTER (Történet alkotórészek, szerkezet, stílus, különböző műfajok)

 

I. A történet probléma felvetése a forgatókönyvíró szempontjából

Arisztotelész által megfogalmazott kérdés: „Hogyan vezesse az ember az életét?”

  • Filozófia
  • Tudomány
  • Vallás
  • Művészet

II. Amatőr vs. profi forgatókönyvíró

  • Általános problémák
  • Milyen a jó írás?
  • Forgatókönyvfejlesztő részleg, a kreatív folyamat

III. Szerkezet, felépítés

  • A szerkezet különböző események válogatása
  • A legkisebb egységtől az egészig haladva:
  • Érzelmi váltás (beat)
  • Jelenet
  • Jelenetsor (szekvencia)
  • A három felvonás (a négy felvonás megemlítése is)
  • Cselekmény (plot)

IV. Különböző forgatókönyvíró történetmesélő stílusok

  • Klasszikus felépítés – ívelő cselekmény
  • Ok-okozati viszony
  • Lezárt befejezés
  • Egyenes vonalú cselekményidő
  • Külső konfliktus
  • Egyedüli főhős
  • Állandó valóság
  • Aktív főhős
  • Minimalizmus – minimalista cselekmény
  • Nyitott befejezés, meg nem válaszolt kérdésekkel
  • Belső konfliktus
  • Több főhős
  • Passzív főhős
  • Anti-struktúra – anti-cselekmény
  • Véletlen egybeesés
  • Nem-lineáris idő szerinti elbeszélés
  • Nem következetes valóság

V. A forgatókönyvíró stílusok összehasonlítása

  • Zárt kontra nyitott befejezés
  • Belső vagy külső konfliktus
  • Egy kontra több főhős
  • Aktív vagy passzív főhős
  • Egyenes kontra nem-lineáris idővezetés
  • Ok-okozatiság vagy véletlen
  • Egységes kontra ellentmondásokkal teli
  • Változó vagy statikus

VI. A klasszikus szerkezet (egészen röviden, csak bemutatásszerűen)

  • Minden írónak ismernie kell a klasszikus struktúrát
  • Hogyan tudná egy forgatókönyvíró kreatívan minimalizálni vagy saját előnyére fordítani azt, amit nem ért?

VII. Műfajfilmek, sajátosságaik, követelményeik

  • Mi a műfaj? Történetmesélő stílus, amely meghatározza a film alapszituációját, felépítését és karakterisztikáját
  • Különböző műfajok, változó elvárások és stratégiák a történetmesélésre
  • A műfaj szerepe a forgatókönyv eladásánál, a film értékesítésénél
  • A műfaj keretén belül eredetit alkotni
  • A műfajok kombinációi, műfajkeverés
  • Európai film vs. Hollywood
  • A műfajok megjelenése a filmpiacokon – az ügynök, forgalmazó, stúdió és a forgatókönyvíró perspektívája
  • A műfaji sajátosságok hozzáadása a klasszikus struktúrához
  • A műfaji követelmények általánosságban
  • A megfelelő műfaj, illetve kombinációk kiválasztása

VIII. A különböző főbb műfajok

  • Dráma, vígjáték, családi film, gyermek film, thriller, akció, detektív, krimi, romantikus, fantasy, sci-fi, western, horror, film noir, stb.
  • Sajátosságaik
  • Stílusjegyeik
  • A néző elvárásai

 

FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK

Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik:

Szinopszis elkészítése a forgatókönyvíró hallgató által választott műfajban, illetve műfaj kombinációban.

Alternatív forgatókönyvíró feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása.

 

NEGYEDIK SZEMESZTER (A klasszikus mozifilm struktúra)

 

I. A klasszikus 3 felvonásos struktúra szükségessége, az alapok lefektetése a forgatókönyvíró által

  • Bevezetés a klasszikus struktúrába, pontjainak értékelésébe
  • Nincsenek szabályok, de tisztában kell lenni a lehetőségekkel, illetve a felépítési pillérek hiányával
  • A legfontosabb lépés a pontok az eredeti történethez való igazítása, illetve ami a két sztori pillér között történik

II. A történetvezetés tudománya – a klasszikus szerkezet (ez az anyag a teljes forgatókönyvíró szemesztert kitölti)

Szerkezetismereti útmutató 20 lépésben, a hozzávetőleges (és módosítható) oldalterjedelem megjelölésével, irányadóként.

HAGYOMÁNYOS 1. FELVONÁS

  1. Jelenetsor

1. Figyelemfelkeltés (1-5) (OPCIONÁLIS, de javasolt)
2. Egy átlagos nap (1-12)
3. A dinamit (10-15)

  1. Jelenetsor

4. A szakadék szélén (12-18)
5. A feszültség nő (18-24)
6. Cél (20-30)

HAGYOMÁNYOS 2. FELVONÁS

  1. Jelenetsor

7. Új világ, új terv (25-45)
8. Mindeközben… (30-45)

  1. Jelenetsor

9. Visszaesés (40-55)
10. Megfordul a világ (45-60)

  1. Jelenetsor

11. Irányváltások (50-65)
12. Közelgő vihar (60-80)

  1. Jelenetsor

13. Katasztrófa (70-85)
14. Az isteni szikra (80-90)

HAGYOMÁNYOS 3. FELVONÁS

  1. Jelenetsor

15. A végső megközelítés (85-95)
16. A nagy küzdelem (90-100)
17. Változni vagy nem változni? (95-105)

  1. Jelenetsor

18. Végső csavar (OPCIONÁLIS, 95-105)
19. A vihar elül (100-110)
20. Mondatvégi írásjel (OPCIONÁLIS, de javasolt 105-115)

III. Mivel tartja össze a cselekményt a forgatókönyvíró?

  • Átlátható (jellemzően egyszerű) történetvezetés
    • A forgatókönyvíró megbizonyosodik arról, hogy a néző követni tudja a cselekményt, és az végig a történetvezetésre összepontosít, a néző figyelmét fenntartva.
    • A mellékszálaknak és kitérőknek erősíteniük kell a fő cselekményszálat, nem gyengíteniük vagy elvonniuk a figyelmet róla.
  • Az események ok-okozatisága növekvő konfliktusszituációk és akadályok mellett
    • Mindig fokozódjon a cselekmény intenzitása, tétje, egyre lehetetlenebb akadályok elé állítva a hőst (amik persze nem lépik át a valóságot, és hitelesek maradnak a történetünk világában).
    • A véletlenekkel csínján kell bánni, főleg a történet későbbi szakaszaiban.
  • Azonosulás a karakterrel és a döntéseivel
    • A döntések következményekkel járnak, amik új szituációkat hoznak létre, majd ezek a karaktert újabb döntések elé állítják, és így tovább.
    • Emlékezz, hogy a döntések lehetséges következményei felnagyítják a karakter dilemmáját, ami segít az azonosulásban.
  • Bonyodalmak, fordulatok és felismerések
    • Kell, hogy legyen előzménye; fontos a hihetőség.
    • Nem szabad túlzásba vinni: ritkán, de a kulcspontokon kell alkalmazni őket.
  • Működő, egységes struktúra, ami összetartja az egészet
    • Leásni a részletekbe.
  • Világos vagy ködös feloldása a történetnek
    • Válaszolatlanul hagysz fontos kérdéseket a történet végén, és rábízod a nézőt a szabad interpretációra?
    • Vagy meghozol minden fontos döntést, és ezek világos és visszafordíthatatlan következményekkel járnak?
  • A legfőbb csatatér a karakteren kívül vagy belül van?
    • A belső démonaival kell megküzdenie, vagy egy külső ellenféllel szembeszállnia?
  • Hány főhős/ellenfél van a sztoridban?
    • Hagyományosan egy-egy szokott lenni, de néha a sok karakter számos különböző értékkel szolgál, ami színesíti a történetet. Az útjaik eltérnek, de a sorsuk összefonódik.
  • A főhősünk cselekvő típus vagy az árral megy?
    • Nehezebb működő történetet írni, ha a karaktered nem megy utána a céljainak következetesen.
    • Nehezebb bemutatni a karakterváltozást, ha a figurád csak reakciókon keresztül nyilvánul meg… csak a körülmények változnak
    • Nehezebb elérni, hogy a néző törődjön egy ilyen karakterrel. Ha ő se törődik eléggé, hogy cselekedjen, miért törődne a néző?
    • Persze dönthetünk úgyis, hogy se a karakterben, se a világban ne álljon be változás; még akkor sem, ha egy cselekvő figuráról van szó.
  • Történet kronológia
    • Az események sorrendje lineáris, vagy egy más rendezési elv alapján követik egymást?
  • Történet világának következetessége
    • Ragaszkodsz a forgatókönyvedben felállított szabályrendszerhez, ami szerint a történeted világa szerveződik, vagy ok nélkül felborítod azt?

 

FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK

Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik: Egy klasszikus struktúrát követő szinopszis elkészítése.

Forgatókönyvíró alternatív feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása a forgatókönyvíró diákok által.