Rendező kurzus

A szemeszter első részében az órák nagy részét Alexis Latham vendégtanár tartotta. Alexis a Walesi Királyi Zene és Dráma Főiskolán végzett 1990-ben és azóta színészként, rendezőként és trénerként dolgozott. Később olyan nevek váltották mint Kovács András Bálint, az ELTE Filmtudományi tanszékének vezetője; Gurbán Zsuzsa, aki rendezőasszisztensként Steven Spielberggel is dolgozott; és István Szabó, Oscar-díjas rendező. Emellett Hódi Jenő, a Budapest Film Academy alapítója is tartott órát, hol egyedül, hol másokkal: Kamarás Iván, Jászai Mari-díjas színész, és James Chankin, amerikai rendező-producer is a vendége volt.

A félév főtémája a rendező és színész kapcsolata volt. Ennek megteremtésében Alexis a színészi nyelv tanításával segített, ami olyan dolgokat tartalmazott, mint a feszültség szintjei, a státusz, a szereplők kapcsolata, és a változás. Ezeket a nyelvi eszközöket kis, hol hozott, hol improvizált jeleneteken keresztül gyakorolták a hallgatók, amiknek nem csak rendezői, de színészei is voltak, ezáltal nagyon fontos tapasztalatokat szerezve. Nem véletlen végzett rengeteg híres rendező egy színész tanfolyamot is, hiszen így a másik oldalról is megtapasztalja a dolgokat. A Budapest Film Academy tanulói megkapták mindkettőt egy órán belül.

Kovács András Bálint – mint a jelenlegi egyetlen nagydoktor az országban filmtudomány területén, akinek a fő kutatási területe a modern európai művészfilm – a szerzői filmekről tartott előadást. Az óra első felében felsorolta a különbségeket, olyanokat mint a konfliktus, ami a zsánerfilmek esetében mindig külső, míg itt viszont belső eredetű, a karakter pszichéjében lejátszódó. A második részben példákon mutatta be mindezt, olyanokon, mint Peter Greenaway filmje A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője.

Hódi Jenő tartott egy órát a reklámfilmekről, és azok fontosságáról. Jenő sok tapasztalatot szerzett reklámok rendezéséből. Saját bőrén tapasztalta meg, hogy mindig a megrendelő kérésének kell eleget tenni, még akkor is, ha neki egyébként jobb ötlete támad. Nem csak az élményeit osztotta meg az órán, hanem három nagy cég – a Men’s Health, a Sony és a Schweppes – számára készítendő reklám lehetőségről is beszélt. Ezek közül kettőt decemberben le is forgattak a Budapest Film Academy hallgatói.

Gurbán Zsuzsa – aki rengeteg magyar és külföldi produkcióban dolgozott első, és második rendező asszisztensként – a forgatás nehézségeiről beszélt. Az előadása mellé számos illusztrációt hozott, például call sheeteket, helyszíni rajzokat, olyan hollywoodi nagy produkciókból, mint az új Die Hard.

Hódi Jenő két órát tartott közösen először Kamarás Ivánnal, majd James Chankinnel, akikkel tavasszal egy mozifilmen dolgozik majd. Baráti beszélgetés keretében beszélt velük a filmünk célcsoportjának megtalálásáról, valamint a pitchelésről, és ennek különböző fajtáiról: hogyan kell eladni a projektünket egy gazdaságis embernek, egy színésznek, vagy a megcélzott rétegnek. James megosztotta tapasztalatait egy külföldi országban való forgatásról, és arról hogy hogyan lett egy egyszerű helyszínkeresőből pár év alatt producer-rendező.

Szabó István azzal nyitott, hogy mi az, amit csak a filmek tudnak megmutatni, és semmilyen más művészeti ág nem: ez az élő arc; az az arc, ami a színházban az utolsó sorból nem látszik. Hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a kamera előtt élni kell, és nem játszani; hogy a színésznek karizmával és energiával kell rendelkeznie. Azt is említette, hogy minden korban megvan az az arc, ami képviseli a nézők vágyait, így régen Greta Garbo, Ingrid Bergman, Marlene Dietrich, később Marilyn Monroe, majd Jane Fonda és Meryl Streep. Mindezért a castingnál oda kell figyelnie, hogy a szereplő ne csak a valóságnak, de az adott kornak is megfeleljen. Ezután beszélt arról, hogy a filmkészítés kollektív műfaj, és a rendező dolga, hogy felügyelje jó irányba tart-e a projekt. Ehhez az Oscar-díjas rendező egy saját checklist-et használ, ami olyan kérdéseket tartalmaz, hogy mi viszi előre a jelenetet, vagy milyen emberi érzésekre kell odafigyelni.fiu3

A szemesztert stílusosan Alexis zárta, akivel összegeztük a tanultakat, és minden hallgató rendezhetett egy kisebb jelenetet, ami alapján megkapta a félévére a jegyét. Következő félévben a karakterek bemutatásával megyünk tovább, és a forgatókönyvírás óra diákjai által írt jeleneteket rendezik és forgatják le a tanulók.

Szabó Gábor


A Budapest Film Academy őszi szemeszterében szokáshoz híven több filmes szakember segítségével sajátíthattuk el a rendezői alapismereteket, tippeket, és trükköket. A több szemszög és változatos szemléletmód segített abban, hogy ne csak egyféleképpen lássuk a rendezés mibenlétét, hiszen ahány művész, annyi gondolat. Pódiumra állt Hódi Jenő, Alexis Latham, Koltai Róbert, Kovács András Bálint, Goda Krisztina, Varró Attila és Antal Nimród.

Hódi Jenő, az iskola alapítója, filmrendező, író és producer tartotta az első bevezető órát, melyen átfogóan beszélt munkáiról, a rendező feladatáról, fontosságáról. Az előző félévben leforgatott diákfilmeken keresztül bemutatta, hogy milyen rendezői koncepciókra, és hibákra kell odafigyelnünk, miképpen érdemes együttműködnünk az operatőrrel és vágóval, hogy minél tökéletesebb alkotást kapjunk.

Alexis Latham színész, rendező és tréner volt a kapocs a többi tanár között, mivel kéthetente ő tartotta az órákat. Érdekes és nagyon hasznos szemszögből mutatta be a rendezés egyik fontos pontját, a színészekkel való kapcsolatot. Padokat félretolva, saját magunk eljátszva tanultuk meg a különböző attitűdöket, amikkel érdemes felruházni egy-egy szereplőt. Más- és más színészi alakítást kapunk a kaliforniai, természetes, kíváncsi, passzív, tragikus, katatónikus, vagy melodrámai viselkedési jellemzőnél. Csoportokban egy-egy oldalnyi forgatókönyvet kellett eljátszanunk, ahol a kiválasztott rendező adott nekünk egy viselkedési formát, amibe kapaszkodhattunk. Majd a jelenet után együtt találtuk ki a legmegfelelőbb rendezési beállítást.

Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színész, rendező és forgatókönyvíró Sose halunk meg című filmjét elemeztük, miközben elmesélte, miképpen jutott el az alap ötlettől a megvalósításig. Színészként, rendezői tapasztalat nélkül még a legjobb forgatókönyvíró barátja is lebeszélte az ötletről, de Koltai nem adta fel, és egymaga szervezte le a produkciót, a pénzt, és a színészeket. Rámutatott, hogy a rendezőnek fontos elhivatottnak lennie, főleg, ha ő maga a főszereplő is.

Kovács András Bálint filmesztéta, az ELTE tanára meghatározta, hogy mi a rendező feladata, kitért a plánozásra, színészvezetésre, a látványra és a ritmusra. Az óra második felében Bergmann Őszi szonáta című filmjének novella változatából olvasott fel egy jelenetet, és megbeszéltük, mi hogyan rendeznénk meg. Ezek után levetítette a jelenetet, és összevetettük az elképzelésünket a megvalósítottal, megnéztük, miért alkalmazott Bergmann más megoldásokat, amikre mi nem gondoltunk. Kitért arra, hogy a lényeg mindig az, amiről szól a jelenet: hogyan alakulnak benne a kapcsolatok, az érzelmek a szereplők között, mert ettől függ minden technikai beállítás.

Goda Krisztina rendező, forgatókönyvíró alapos power pointos tananyag alapján haladt lépésről lépésre előre: megtanította, hogy milyen forgatókönyvet érdemes kiválasztania a rendezőnek a saját, a közönség és a pénzügy szempontjából; hogyan fogjunk neki a castingnak, miért is fontos a színészek között a kémia. Goda Krisztina előnyösnek találja, ha – akár a Google-ön talált – képekből összeállítjuk az elképzelt helyszíneket, ami alapján a stáb megtalálhatja a legmegfelelőbbet. Woody Allen Annie Hallját vizsgáltuk meg a dramaturgia, a helyszín választása és a jelenet célja szempontjából.

Varró Attila, az ELTE tanára a műfajfilmek tematikus megközelítését hangsúlyozta ki. Lencsevégre kaptuk az adott műfajok legismertebb motívumait (western – vadnyugat; gengszter – alvilág; háborús – kollektív harc; sport – baseball, box). Két film (Trip to the Moon; The Great Train Robbery) részleteit hasonlítottuk össze a különbségek alapján: miként térnek el a karakterek, a konfliktus, és beállítások.

Antal Nimród filmrendezőt Hódi Jenő interjúvolta meg egy nyílt előadás keretében, melyre a Film Academy hallgatóin kívül külsősök is meghívást kaptak, így több mint százhúsz film iránt érdeklődő gyűlt össze a teremben. Antal Nimród őszintén elmagyarázta, mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres rendező legyen – mivel sokan akadnak, akiknek nem sikerül befutniuk. Szakmakívüliként, háttértámogatás nélkül kezdett a filmrendezéssel foglalkozni, de sose tartogatott B-tervet a zsebében, így nem nézhetett máshova, csak előre. Megfelelő mennyiségű naivitás, elhatározottság, szenvedély, lelkesedés, nyitottság és egy csöppnyi realitás nélkül csak egyek leszünk a tömegből. Emellett az egoizmusra is oda kell figyelni, hiszen „ha nincs munka, az ciki”, és el kell fogadni a reklámfilmeket, vagy a számunkra nem kedves forgatókönyveket is a megélhetés érdekében. Hisz rendezőnek lenni nem csak művészet, hanem munka is, ami felelősséggel jár.hadusovzky petra

A szemeszter végén megrendezett BFA bulin lehetőség adódott a különböző kurzusokra járó diákok közötti ötletcserére, aminek hatására a következő szemeszterben több diákfilmet is forgatunk.

Hadusovzky Petra


Az első rendezői órámat Alexis Latham tartotta. Az óra fő témája a feszültség kérdését járta körbe, főképp a színészek szemszögéből. Alexisról tudni kell, hogy szereti az interaktivitást, így minden feladatban fizikai valónkkal kellett részt vennünk.

Az egyik óra eleji feladat volt, hogy egy társunk a terem közepén ült, mi körülötte. Nekünk őt kellett néznünk, két tucat számára közel ismeretlen embernek, neki pedig egy bizonyos pontra irányult a figyelme. Ez egy nagyon egyszerű dolognak hangzik, viszont megragadható a feszültsége. Ha berakunk elé egy asztalt, egy másik széket, még egy embert, hogyan változik meg a helyzete? Apró dolgok, mégis mindent megváltoztathatnak.

Alexis megismertetett bennünket a különböző energiaszintekkel. Add meg a színésznek, hogy milyen érzések keringjenek benne, meghatározza a járását, a kisugárzását, a beszédét, a komfortját, az egész karakterét.

Néhány hallgató küldött be jeleneteket híres filmekből, aki beküldte ő lett a rendező. Kapott maga mellé néhány társat, őket kellett irányítania. Átérezhettük milyen lehet a színészek bőrébe bújni.

Remek volt, akkor is, ha csak halottként feküdtél a földön. Az órán tanultakat használtuk, az energiaszinteket, hogy vannak egymásra hatással, mekkora feszültséget generálnak, ha összeütköznek. Hogyan változik a feszültség, ha egy kicsit lassabb vagy, gyorsabb, egy apró mozdulattól, vagy ha más testtartásban kezdesz.porkoláb máté

Hasznos dolgokat tanul az ember ilyenkor magáról is. Az embernek komfort érzet kell, hogy jól teljesítsen, így van ezzel a színész is. A rendező feladata többek közt ez is, megteremteni a színésznek a megfelelő közeget. Alexis, mint színész tökéletesen tudja ezt, és mint tanár nagyon világosan bemutatta a saját bőrünkön.

Porkoláb Máté

 

Vissza…