ELSŐ SZEMESZTER (Premissza, logline, pitch, szinopszis. A forgatókönyvíró munkájának alapszabályai)
I. A forgatókönyvíró munkafolyamatának legfontosabb kérdései
- A forgatókönyvíró munkája a koncepciótól a leforgatandó változatig
- A forgatókönyvíró munka elkezdése, folyamata, újraírások
- Megfelelő formátum
- Karakterek gondolatait párbeszédben és cselekedettel kifejezni
- Írók közötti együttműködés
II. Logline, egy bekezdéses leírás, forgatókönyvíró pitch, szinopszis
- A logline elemei (karakterek, konfliktus, helyszín, cselekmény, sajátosság)
- A forgatókönyvíró pitch (a fentiek, plusz a hős terve arról, hogyan akar győzni, és a küzdelem)
- Az egy-bekezdés használata, előnyei
- A szinopszis (mi tartozik bele és mit hagyjunk ki)
III. Rövid összehasonlítás Arisztotelész, Arthur Miller és Freud történetmesélő álláspontja között
- Történet vs. cselekményvázlat (story vs. plot)
- Film kezdete, közepe és vége
- Az esemény, ami beindítja a történetet (inciting incident)
- A történt csúcspontja és a lecsengés
IV. A rövidfilm forgatókönyvének alapvető elemei
- A dráma és konfliktus szerepe
- Az ötlet kibontása
- Különböző típusú rövidfilmek
V. A drámai történet alkotóelemei
- A premissza
- A karakterek megjelenítése és lebontása (hős, ellenfél, szövetségesek)
- A karakterek egymáshoz való viszonya és a történetben betöltött szerepük
- A probléma
- A konfliktus
- A környező világ
- A struktúra
- A dialógus
- A film tónusa, műfaja
VI. A rövidfilm képekben való átgondolása a forgatókönyvíró szempontjából
VII. Olyan forgatókönyv és jelenetek megírása, melyek hatással vannak a nézőre
- A működőképes forgatókönyv és jelenet elemei
- A néző bevonása, aktívvá tétele a forgatókönyvíró által
VIII. A könyv kezdete, közepe és vége
- Kezdés és befejezés
- Középső rész
- Az ok-okozati lánc
IX. Melyik a fontosabb a forgatókönyvíró részére: a sztori vagy a karakterek?
- Koncepció -> Cselekményvázlat -> Karakter Karakter -> Koncepció -> Cselekményvázlat
- Konceptuális vs. intuitív írás (csak az alapfogalmak, röviden érintve)
- A sztori diktálja a karaktereket vs. a karakterek határozzák meg a cselekményt (csak röviden)
- A karakter és történet harmóniája
- A már felhasznált elemek újra, más értelemben való alkalmazása a karakter változásához
X. Leíró részek
- A cselekmény leírása, a forgatókönyv olvasmányossá tétele
- A „papíron rendezés” elkerülése
- Láttatni és nem kameramozgásokat, képkivágásokat megadni
- Akció, verekedés, üldözés
- Metaforák, hangulatkeltés a forgatókönyvíró „fegyvertárában”
FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK
Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára:
A megírandó rövidfilm elemeinek elkészítése:
- Premissza, logline, egy-bekezdés
- A forgatókönyvíró pitch
- Szinopszis
- Forgatóköny
Alternatív forgatókönyvíró feladat: a fenti elemek tartalmi összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása a forgatókönyvíró diák által. (Ezt javasoljuk azoknak a diákoknak, akik csak az első másfél órát látogatják. Lsd. alább.)
A FORGATÓKÖNYVÍRÓ KURZUS FELÉPÍTÉSE
12 x 3 óra. Az első másfél órában prezentációval (prezi) egybekötött előadás, a második részben pedig a forgatókönyvíró hallgatók ötleteinek átbeszélése, munkáiknak workshopszerű megvitatása. Mind az első és a második órában néhány rövid példa levetítése, megbeszélése.
Rendszeres forgatókönyvíró házi feladatok, amelyeket a második másfél órában beszélünk meg. Ekkor kapják a hallgatók a következő alkalomra a feladatokat is.
A rendszer előnye, hogy az első másfél órára beülhetnek olyan forgatókönyvíró diákok is, akik a megbeszélt téma előadásáról egy szemeszterrel korábban hiányoztak, illetve olyan ELTE forgatókönyvíró hallgatók, akik a további munkájukat nem a BFA előadásán szeretnék folytatni.
További előnye, hogy nem igényel extra előadót, sem tantermet ezért azonnal megvalósítható. Ezenfelül a forgatókönyvíró diákok több szempontot figyelembevéve haladhatnak tanulmányaikban.
Az első másfél órában azok a forgatókönyvíró diákok is látogathatják a kurzust, akik rendezői, produceri, operatőri, vágói hivatás felé igyekeznek, de a forgatókönyv alapjait így mégis megkapják. Az óra második részében a csoport forgatókönyvíró magva marad, azok, akik forgatókönyvírással gyakorlati módon szeretnének megismerkedni.
Végül még annyit, hogy a betervezett tanrenden felül természetesen forgatókönyvíró vendégelőadók is lesznek.
MÁSODIK SZEMESZTER (Az ötlettől a filmig: Karakter bemutatás, karakterépítés és mesterjelenet)
I. Mi a fontosabb: a jó történet vagy az erős karakterek?
- Egy forgatókönyv csak annyira erős, amennyire a leggyengébb pontja
- A megnyerő, vonzó, emlékezetes karakterek és egyedi történet egyformán fontosak
II. Konceptuális (kívülről befelé) vs. intuitív (beülről kifelé) írás (részletesen)
- Konceptuális: ok-okozat, feltételek, struktúra, konfliktus
- Intuitív: érzelmi töltetet keresi, hiteles karaktereket szeretne
- Mi lenne a legérdekesebb döntés? (konceptuális megközelítés)
- Mit tenne a karakter? (intuitív megközelítés)
- Hogyan fejleszthetjük konceptuális és intuitív oldalunk?
III. Miért írjuk a forgatókönyvet, miért szánjon rá a néző időt?
- Mi a tét számunkra és a nézőnek?
- Miért mi mondjuk mindezt? Miért a mi történetünk?
IV. Az öt legfontosabb kérdés a forgatókönyvíró számára
Ki?
- Mi motiválja szereplőinket? Mik a vágyaik? Mire van szükségük?
- Múltjuk, titkaik
Mi?
- Miről szól a történet?
- Mi a konfliktus?
- Milyen esemény adja a kezdőlökést?
- Mit tesz a hős és az ellenfél?
Mikor?
- Mikor játszódik az esemény?
Miért?
- Mi a meghatározó esemény? Miért jön létre a konfliktus?
- Mi a cselekmény tétje?
- Mi ragadja meg a nézőt?
- Miért különleges a történet? Miben különbözik a többi hasonló műfajú és színhelyű filmtől?
Hol?
- A környezet hatása a történetre és a szereplőkre
- A film világát ötvözni a premisszával és meghatározni a műfajt és célközönséget
V. Karakter bemutatás a forgatókönyvíró által
- Főhős és ellenfelének vizuális bemutatása
- Az erős karakterek bevonják a nézőt a történetbe
- A dialógust a karakter határozza meg
- A szereplők egyedi tulajdonságainak vizuális és drámai bemutatása
- A főszereplő és ellenfelének közös és ellentétes tulajdonságai
VI. Megragadó karakterek fejlesztése, kidolgozása
- Kutatómunka, vizságlódás
- Karakterív, háttérinformáció-gyűjtés és megírás, beszéd- és viselkedési stílus kialakítás
- Miért érdekel bennünket ez a figura?
- A hős és az ellenfél szándékának definíciója
VII. A subtext (részletetes megbeszélés a forgatókönyvíró diákokkal)
- A mögöttes tartalom. Éreztetni és nem kimondani.
- Határozatlan párbeszéd és megfelelő tónus vs. mindent megmondó dialógus
- Sorok között olvasás, mélyebb értelem
- Ellentmondásos témák kezelése
- A néző bevonása, aktívvá tétele
- Feszültség kreálás és háttértörténet kialakítás
- A subtext előkészítése
- Szimbólum és metafora
- A hazugság ereje
- Hogyan segíti a subtext a karakter akaratának és vágyának ki nem mondott kifejezését?
- A subtext karakterépítő szerepe
VIII. Dialógusírás
- A karakterek elengedése, saját ösztönünkre hallgatás
- A párbeszéd hangos felolvasása, eljátszása
- A felesleges sallangok kiszedése
- A legjobb dialógus – amit nem kimondanak, hanem eljátszanak
- A háttérinformációs párbeszéd elkerülése, konfliktusba rejtése
- Titok és rejtély
- A csattanó előkészítése
IX. Mesterjelenet a forgatókönyvíró szempontjai szerint
- A hős rádöbben hibájára és változik
- Módosít hozzáállásán és tervén
- Az ellenfél felismeri ezt, és ő is változtat tervén
- Főszereplők vs. mellékszereplők
X. A mesterjelenet dramaturgiája
- Karakter
- Cél, vágy
- Probléma
- Konfliktus, információ
- Körülmények felismerése
- Megváltoztatott vágy vagy cél
FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK
Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik:
Mesterjelenet vagy karakterbemutató megírása
Alternatív forgatókönyvíró feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása.
HARMADIK SZEMESZTER (Történet alkotórészek, szerkezet, stílus, különböző műfajok)
I. A történet probléma felvetése a forgatókönyvíró szempontjából
Arisztotelész által megfogalmazott kérdés: „Hogyan vezesse az ember az életét?”
- Filozófia
- Tudomány
- Vallás
- Művészet
II. Amatőr vs. profi forgatókönyvíró
- Általános problémák
- Milyen a jó írás?
- Forgatókönyvfejlesztő részleg, a kreatív folyamat
III. Szerkezet, felépítés
- A szerkezet különböző események válogatása
- A legkisebb egységtől az egészig haladva:
- Érzelmi váltás (beat)
- Jelenet
- Jelenetsor (szekvencia)
- A három felvonás (a négy felvonás megemlítése is)
- Cselekmény (plot)
IV. Különböző forgatókönyvíró történetmesélő stílusok
- Klasszikus felépítés – ívelő cselekmény
- Ok-okozati viszony
- Lezárt befejezés
- Egyenes vonalú cselekményidő
- Külső konfliktus
- Egyedüli főhős
- Állandó valóság
- Aktív főhős
- Minimalizmus – minimalista cselekmény
- Nyitott befejezés, meg nem válaszolt kérdésekkel
- Belső konfliktus
- Több főhős
- Passzív főhős
- Anti-struktúra – anti-cselekmény
- Véletlen egybeesés
- Nem-lineáris idő szerinti elbeszélés
- Nem következetes valóság
V. A forgatókönyvíró stílusok összehasonlítása
- Zárt kontra nyitott befejezés
- Belső vagy külső konfliktus
- Egy kontra több főhős
- Aktív vagy passzív főhős
- Egyenes kontra nem-lineáris idővezetés
- Ok-okozatiság vagy véletlen
- Egységes kontra ellentmondásokkal teli
- Változó vagy statikus
VI. A klasszikus szerkezet (egészen röviden, csak bemutatásszerűen)
- Minden írónak ismernie kell a klasszikus struktúrát
- Hogyan tudná egy forgatókönyvíró kreatívan minimalizálni vagy saját előnyére fordítani azt, amit nem ért?
VII. Műfajfilmek, sajátosságaik, követelményeik
- Mi a műfaj? Történetmesélő stílus, amely meghatározza a film alapszituációját, felépítését és karakterisztikáját
- Különböző műfajok, változó elvárások és stratégiák a történetmesélésre
- A műfaj szerepe a forgatókönyv eladásánál, a film értékesítésénél
- A műfaj keretén belül eredetit alkotni
- A műfajok kombinációi, műfajkeverés
- Európai film vs. Hollywood
- A műfajok megjelenése a filmpiacokon – az ügynök, forgalmazó, stúdió és a forgatókönyvíró perspektívája
- A műfaji sajátosságok hozzáadása a klasszikus struktúrához
- A műfaji követelmények általánosságban
- A megfelelő műfaj, illetve kombinációk kiválasztása
VIII. A különböző főbb műfajok
- Dráma, vígjáték, családi film, gyermek film, thriller, akció, detektív, krimi, romantikus, fantasy, sci-fi, western, horror, film noir, stb.
- Sajátosságaik
- Stílusjegyeik
- A néző elvárásai
FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK
Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik:
Szinopszis elkészítése a forgatókönyvíró hallgató által választott műfajban, illetve műfaj kombinációban.
Alternatív forgatókönyvíró feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása.
NEGYEDIK SZEMESZTER (A klasszikus mozifilm struktúra)
I. A klasszikus 3 felvonásos struktúra szükségessége, az alapok lefektetése a forgatókönyvíró által
- Bevezetés a klasszikus struktúrába, pontjainak értékelésébe
- Nincsenek szabályok, de tisztában kell lenni a lehetőségekkel, illetve a felépítési pillérek hiányával
- A legfontosabb lépés a pontok az eredeti történethez való igazítása, illetve ami a két sztori pillér között történik
II. A történetvezetés tudománya – a klasszikus szerkezet (ez az anyag a teljes forgatókönyvíró szemesztert kitölti)
Szerkezetismereti útmutató 20 lépésben, a hozzávetőleges (és módosítható) oldalterjedelem megjelölésével, irányadóként.
HAGYOMÁNYOS 1. FELVONÁS
- Jelenetsor
1. Figyelemfelkeltés (1-5) (OPCIONÁLIS, de javasolt)
2. Egy átlagos nap (1-12)
3. A dinamit (10-15)
- Jelenetsor
4. A szakadék szélén (12-18)
5. A feszültség nő (18-24)
6. Cél (20-30)
HAGYOMÁNYOS 2. FELVONÁS
- Jelenetsor
7. Új világ, új terv (25-45)
8. Mindeközben… (30-45)
- Jelenetsor
9. Visszaesés (40-55)
10. Megfordul a világ (45-60)
- Jelenetsor
11. Irányváltások (50-65)
12. Közelgő vihar (60-80)
- Jelenetsor
13. Katasztrófa (70-85)
14. Az isteni szikra (80-90)
HAGYOMÁNYOS 3. FELVONÁS
- Jelenetsor
15. A végső megközelítés (85-95)
16. A nagy küzdelem (90-100)
17. Változni vagy nem változni? (95-105)
- Jelenetsor
18. Végső csavar (OPCIONÁLIS, 95-105)
19. A vihar elül (100-110)
20. Mondatvégi írásjel (OPCIONÁLIS, de javasolt 105-115)
III. Mivel tartja össze a cselekményt a forgatókönyvíró?
- Átlátható (jellemzően egyszerű) történetvezetés
- A forgatókönyvíró megbizonyosodik arról, hogy a néző követni tudja a cselekményt, és az végig a történetvezetésre összepontosít, a néző figyelmét fenntartva.
- A mellékszálaknak és kitérőknek erősíteniük kell a fő cselekményszálat, nem gyengíteniük vagy elvonniuk a figyelmet róla.
- Az események ok-okozatisága növekvő konfliktusszituációk és akadályok mellett
- Mindig fokozódjon a cselekmény intenzitása, tétje, egyre lehetetlenebb akadályok elé állítva a hőst (amik persze nem lépik át a valóságot, és hitelesek maradnak a történetünk világában).
- A véletlenekkel csínján kell bánni, főleg a történet későbbi szakaszaiban.
- Azonosulás a karakterrel és a döntéseivel
- A döntések következményekkel járnak, amik új szituációkat hoznak létre, majd ezek a karaktert újabb döntések elé állítják, és így tovább.
- Emlékezz, hogy a döntések lehetséges következményei felnagyítják a karakter dilemmáját, ami segít az azonosulásban.
- Bonyodalmak, fordulatok és felismerések
- Kell, hogy legyen előzménye; fontos a hihetőség.
- Nem szabad túlzásba vinni: ritkán, de a kulcspontokon kell alkalmazni őket.
- Működő, egységes struktúra, ami összetartja az egészet
- Leásni a részletekbe.
- Világos vagy ködös feloldása a történetnek
- Válaszolatlanul hagysz fontos kérdéseket a történet végén, és rábízod a nézőt a szabad interpretációra?
- Vagy meghozol minden fontos döntést, és ezek világos és visszafordíthatatlan következményekkel járnak?
- A legfőbb csatatér a karakteren kívül vagy belül van?
- A belső démonaival kell megküzdenie, vagy egy külső ellenféllel szembeszállnia?
- Hány főhős/ellenfél van a sztoridban?
- Hagyományosan egy-egy szokott lenni, de néha a sok karakter számos különböző értékkel szolgál, ami színesíti a történetet. Az útjaik eltérnek, de a sorsuk összefonódik.
- A főhősünk cselekvő típus vagy az árral megy?
- Nehezebb működő történetet írni, ha a karaktered nem megy utána a céljainak következetesen.
- Nehezebb bemutatni a karakterváltozást, ha a figurád csak reakciókon keresztül nyilvánul meg… csak a körülmények változnak
- Nehezebb elérni, hogy a néző törődjön egy ilyen karakterrel. Ha ő se törődik eléggé, hogy cselekedjen, miért törődne a néző?
- Persze dönthetünk úgyis, hogy se a karakterben, se a világban ne álljon be változás; még akkor sem, ha egy cselekvő figuráról van szó.
- Történet kronológia
- Az események sorrendje lineáris, vagy egy más rendezési elv alapján követik egymást?
- Történet világának következetessége
- Ragaszkodsz a forgatókönyvedben felállított szabályrendszerhez, ami szerint a történeted világa szerveződik, vagy ok nélkül felborítod azt?
FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK
Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik: Egy klasszikus struktúrát követő szinopszis elkészítése.
Forgatókönyvíró alternatív feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása a forgatókönyvíró diákok által.
Közösségi hálózatok