Forgatókönyvírás

ELSŐ SZEMESZTER  (Premissza, logline, pitch, szinopszis. A forgatókönyvíró munkájának alapszabályai)

 

I. A forgatókönyvíró munkafolyamatának legfontosabb kérdései

• A forgatókönyvíró munkája a koncepciótól a leforgatandó változatig
• A forgatókönyvíró munka elkezdése, folyamata, újraírások
• Megfelelő formátum
• Karakterek gondolatait párbeszédben és cselekedettel kifejezni
• Írók közötti együttműködés

II. Logline, egy bekezdéses leírás, forgatókönyvíró pitch, szinopszis

• A logline elemei (karakterek, konfliktus, helyszín, cselekmény, sajátosság)
• A forgatókönyvíró pitch (a fentiek, plusz a hős terve arról, hogyan akar győzni, és a küzdelem)
• Az egy-bekezdés használata, előnyei
• A szinopszis (mi tartozik bele és mit hagyjunk ki)

III. Rövid összehasonlítás Arisztotelész, Arthur Miller és Freud történetmesélő álláspontja között

• Történet vs. cselekményvázlat (story vs. plot)
• Film kezdete, közepe és vége
• Az esemény, ami beindítja a történetet (inciting incident)
• A történt csúcspontja és a lecsengés

IV. A rövidfilm forgatókönyvének alapvető elemei

• A dráma és konfliktus szerepe
• Az ötlet kibontása
• Különböző típusú rövidfilmek

V. A drámai történet alkotóelemei

• A premissza
• A karakterek megjelenítése és lebontása (hős, ellenfél, szövetségesek)
• A karakterek egymáshoz való viszonya és a történetben betöltött szerepük
• A probléma
• A konfliktus
• A környező világ
• A struktúra
• A dialógus
• A film tónusa, műfaja

VI. A rövidfilm képekben való átgondolása a forgatókönyvíró szempontjából

VII. Olyan forgatókönyv és jelenetek megírása, melyek hatással vannak a nézőre

• A működőképes forgatókönyv és jelenet elemei
• A néző bevonása, aktívvá tétele a forgatókönyvíró által

VIII. A könyv kezdete, közepe és vége

• Kezdés és befejezés
• Középső rész
• Az ok-okozati lánc

IX. Melyik a fontosabb a forgatókönyvíró részére: a sztori vagy a karakterek?

• Koncepció -> Cselekményvázlat -> Karakter       Karakter -> Koncepció -> Cselekményvázlat
• Konceptuális vs. intuitív írás (csak az alapfogalmak, röviden érintve)
• A sztori diktálja a karaktereket vs. a karakterek határozzák meg a cselekményt (csak röviden)
• A karakter és történet harmóniája
• A már felhasznált elemek újra, más értelemben való alkalmazása a karakter változásához

X. Leíró részek

• A cselekmény leírása, a forgatókönyv olvasmányossá tétele
• A „papíron rendezés” elkerülése
• Láttatni és nem kameramozgásokat, képkivágásokat megadni
• Akció, verekedés, üldözés
• Metaforák, hangulatkeltés a forgatókönyvíró „fegyvertárában”

 

FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK

Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára:

A megírandó rövidfilm elemeinek elkészítése:

• Premissza, logline, egy-bekezdés
• A forgatókönyvíró pitch
• Szinopszis
• Forgatóköny

Alternatív forgatókönyvíró feladat: a fenti elemek tartalmi összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása a forgatókönyvíró diák által. (Ezt javasoljuk azoknak a diákoknak, akik csak az első másfél órát látogatják. Lsd. alább.)

 

A FORGATÓKÖNYVÍRÓ KURZUS FELÉPÍTÉSE

12 x 3 óra. Az első másfél órában prezentációval (prezi) egybekötött előadás, a második részben pedig a forgatókönyvíró hallgatók ötleteinek átbeszélése, munkáiknak workshopszerű megvitatása. Mind az első és a második órában néhány rövid példa levetítése, megbeszélése.

Rendszeres forgatókönyvíró házi feladatok, amelyeket a második másfél órában beszélünk meg. Ekkor kapják a hallgatók a következő alkalomra a feladatokat is.

A rendszer előnye, hogy az első másfél órára beülhetnek olyan forgatókönyvíró diákok is, akik a megbeszélt téma előadásáról egy szemeszterrel korábban hiányoztak, illetve olyan ELTE forgatókönyvíró hallgatók, akik a további munkájukat nem a BFA előadásán szeretnék folytatni.

További előnye, hogy nem igényel extra előadót, sem tantermet ezért azonnal megvalósítható. Ezenfelül a forgatókönyvíró diákok több szempontot figyelembevéve haladhatnak tanulmányaikban.

Az első másfél órában azok a forgatókönyvíró diákok is látogathatják a kurzust, akik rendezői, produceri, operatőri, vágói hivatás felé igyekeznek, de a forgatókönyv alapjait így mégis megkapják. Az óra második részében a csoport forgatókönyvíró magva marad, azok, akik forgatókönyvírással gyakorlati módon szeretnének megismerkedni.

Végül még annyit, hogy a betervezett tanrenden felül természetesen forgatókönyvíró vendégelőadók is lesznek.

 

MÁSODIK SZEMESZTER (Az ötlettől a filmig: Karakter bemutatás, karakterépítés és mesterjelenet)

 

I. Mi a fontosabb: a jó történet vagy az erős karakterek?

• Egy forgatókönyv csak annyira erős, amennyire a leggyengébb pontja
• A megnyerő, vonzó, emlékezetes karakterek és egyedi történet egyformán fontosak

II. Konceptuális (kívülről befelé) vs. intuitív (beülről kifelé) írás (részletesen)

• Konceptuális: ok-okozat, feltételek, struktúra, konfliktus
• Intuitív: érzelmi töltetet keresi, hiteles karaktereket szeretne
• Mi lenne a legérdekesebb döntés? (konceptuális megközelítés)
• Mit tenne a karakter? (intuitív megközelítés)
• Hogyan fejleszthetjük konceptuális és intuitív oldalunk?

III. Miért írjuk a forgatókönyvet, miért szánjon rá a néző időt?

• Mi a tét számunkra és a nézőnek?
• Miért mi mondjuk mindezt? Miért a mi történetünk?

IV. Az öt legfontosabb kérdés a forgatókönyvíró számára

Ki?

• Mi motiválja szereplőinket? Mik a vágyaik? Mire van szükségük?
• Múltjuk, titkaik

Mi?

• Miről szól a történet?
• Mi a konfliktus?
• Milyen esemény adja a kezdőlökést?
• Mit tesz a hős és az ellenfél?

Mikor?

• Mikor játszódik az esemény?

Miért?

• Mi a meghatározó esemény? Miért jön létre a konfliktus?
• Mi a cselekmény tétje?
• Mi ragadja meg a nézőt?
• Miért különleges a történet? Miben különbözik a többi hasonló műfajú és színhelyű filmtől?

Hol?

• A környezet hatása a történetre és a szereplőkre
• A film világát ötvözni a premisszával és meghatározni a műfajt és célközönséget

V. Karakter bemutatás a forgatókönyvíró által

• Főhős és ellenfelének vizuális bemutatása
• Az erős karakterek bevonják a nézőt a történetbe
• A dialógust a karakter határozza meg
• A szereplők egyedi tulajdonságainak vizuális és drámai bemutatása
• A főszereplő és ellenfelének közös és ellentétes tulajdonságai

VI. Megragadó karakterek fejlesztése, kidolgozása

• Kutatómunka, vizságlódás
• Karakterív, háttérinformáció-gyűjtés és megírás, beszéd- és viselkedési stílus kialakítás
• Miért érdekel bennünket ez a figura?
• A hős és az ellenfél szándékának definíciója

VII. A subtext (részletetes megbeszélés a forgatókönyvíró diákokkal)

• A mögöttes tartalom. Éreztetni és nem kimondani.
• Határozatlan párbeszéd és megfelelő tónus vs. mindent megmondó dialógus
• Sorok között olvasás, mélyebb értelem
• Ellentmondásos témák kezelése
• A néző bevonása, aktívvá tétele
• Feszültség kreálás és háttértörténet kialakítás
• A subtext előkészítése
• Szimbólum és metafora
• A hazugság ereje
• Hogyan segíti a subtext a karakter akaratának és vágyának ki nem mondott kifejezését?
• A subtext karakterépítő szerepe

VIII. Dialógusírás

• A karakterek elengedése, saját ösztönünkre hallgatás
• A párbeszéd hangos felolvasása, eljátszása
• A felesleges sallangok kiszedése
• A legjobb dialógus – amit nem kimondanak, hanem eljátszanak
• A háttérinformációs párbeszéd elkerülése, konfliktusba rejtése
• Titok és rejtély
• A csattanó előkészítése

IX. Mesterjelenet a forgatókönyvíró szempontjai szerint

• A hős rádöbben hibájára és változik
• Módosít hozzáállásán és tervén
• Az ellenfél felismeri ezt, és ő is változtat tervén
• Főszereplők vs. mellékszereplők

X. A mesterjelenet dramaturgiája

• Karakter
• Cél, vágy
• Probléma
• Konfliktus, információ
• Körülmények felismerése
• Megváltoztatott vágy vagy cél

 

FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK

Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik:

Mesterjelenet vagy karakterbemutató megírása

Alternatív forgatókönyvíró feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása.

 

HARMADIK SZEMESZTER (Történet alkotórészek, szerkezet, stílus, különböző műfajok)

 

I. A történet probléma felvetése a forgatókönyvíró szempontjából

Arisztotelész által megfogalmazott kérdés: „Hogyan vezesse az ember az életét?”

• Filozófia
• Tudomány
• Vallás
• Művészet

II. Amatőr vs. profi forgatókönyvíró

• Általános problémák
• Milyen a jó írás?
• Forgatókönyvfejlesztő részleg, a kreatív folyamat

III. Szerkezet, felépítés

• A szerkezet különböző események válogatása
• A legkisebb egységtől az egészig haladva:
• Érzelmi váltás (beat)
• Jelenet
• Jelenetsor (szekvencia)
• A három felvonás (a négy felvonás megemlítése is)
• Cselekmény (plot)

IV. Különböző forgatókönyvíró történetmesélő stílusok

• Klasszikus felépítés – ívelő cselekmény
• Ok-okozati viszony
• Lezárt befejezés
• Egyenes vonalú cselekményidő
• Külső konfliktus
• Egyedüli főhős
• Állandó valóság
• Aktív főhős
• Minimalizmus – minimalista cselekmény
• Nyitott befejezés, meg nem válaszolt kérdésekkel
• Belső konfliktus
• Több főhős
• Passzív főhős
• Anti-struktúra – anti-cselekmény
• Véletlen egybeesés
• Nem-lineáris idő szerinti elbeszélés
• Nem következetes valóság

V. A forgatókönyvíró stílusok összehasonlítása

• Zárt kontra nyitott befejezés
• Belső vagy külső konfliktus
• Egy kontra több főhős
• Aktív vagy passzív főhős
• Egyenes kontra nem-lineáris idővezetés
• Ok-okozatiság vagy véletlen
• Egységes kontra ellentmondásokkal teli
• Változó vagy statikus

VI. A klasszikus szerkezet (egészen röviden, csak bemutatásszerűen)

• Minden írónak ismernie kell a klasszikus struktúrát
• Hogyan tudná egy forgatókönyvíró kreatívan minimalizálni vagy saját előnyére fordítani azt, amit nem ért?

VII. Műfajfilmek, sajátosságaik, követelményeik

• Mi a műfaj? Történetmesélő stílus, amely meghatározza a film alapszituációját, felépítését és karakterisztikáját
• Különböző műfajok, változó elvárások és stratégiák a történetmesélésre
• A műfaj szerepe a forgatókönyv eladásánál, a film értékesítésénél
• A műfaj keretén belül eredetit alkotni
• A műfajok kombinációi, műfajkeverés
• Európai film vs. Hollywood
• A műfajok megjelenése a filmpiacokon – az ügynök, forgalmazó, stúdió és a forgatókönyvíró perspektívája
• A műfaji sajátosságok hozzáadása a klasszikus struktúrához
• A műfaji követelmények általánosságban
• A megfelelő műfaj, illetve kombinációk kiválasztása

VIII. A különböző főbb műfajok

• Dráma, vígjáték, családi film, gyermek film, thriller, akció, detektív, krimi, romantikus, fantasy, sci-fi, western, horror, film noir, stb.
• Sajátosságaik
• Stílusjegyeik
• A néző elvárásai

 

FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK

Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik:

Szinopszis elkészítése a forgatókönyvíró hallgató által választott műfajban, illetve műfaj kombinációban.

Alternatív forgatókönyvíró feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása.

 

NEGYEDIK SZEMESZTER (A klasszikus mozifilm struktúra)

 

I. A klasszikus 3 felvonásos struktúra szükségessége, az alapok lefektetése a forgatókönyvíró által

• Bevezetés a klasszikus struktúrába, pontjainak értékelésébe
• Nincsenek szabályok, de tisztában kell lenni a lehetőségekkel, illetve a felépítési pillérek hiányával
• A legfontosabb lépés a pontok az eredeti történethez való igazítása, illetve ami a két sztori pillér között történik

II. A történetvezetés tudománya – a klasszikus szerkezet (ez az anyag a teljes forgatókönyvíró szemesztert kitölti)

Szerkezetismereti útmutató 20 lépésben, a hozzávetőleges (és módosítható) oldalterjedelem megjelölésével, irányadóként.

HAGYOMÁNYOS 1. FELVONÁS

1. Jelenetsor

1. Figyelemfelkeltés (1-5) (OPCIONÁLIS, de javasolt)
2. Egy átlagos nap (1-12)
3. A dinamit (10-15)

2. Jelenetsor

4. A szakadék szélén (12-18)
5. A feszültség nő (18-24)
6. Cél (20-30)

HAGYOMÁNYOS 2. FELVONÁS

3. Jelenetsor

7. Új világ, új terv (25-45)
8. Mindeközben… (30-45)

4. Jelenetsor

9. Visszaesés (40-55)
10. Megfordul a világ (45-60)

5. Jelenetsor

11. Irányváltások (50-65)
12. Közelgő vihar (60-80)

6. Jelenetsor

13. Katasztrófa (70-85)
14. Az isteni szikra (80-90)

HAGYOMÁNYOS 3. FELVONÁS

7. Jelenetsor

15. A végső megközelítés (85-95)
16. A nagy küzdelem (90-100)
17. Változni vagy nem változni? (95-105)

8. Jelenetsor

18. Végső csavar (OPCIONÁLIS, 95-105)
19. A vihar elül (100-110)
20. Mondatvégi írásjel (OPCIONÁLIS, de javasolt 105-115)

III. Mivel tartja össze a cselekményt a forgatókönyvíró?

• Átlátható (jellemzően egyszerű) történetvezetés
  • A forgatókönyvíró megbizonyosodik arról, hogy a néző követni tudja a cselekményt, és az végig a történetvezetésre összepontosít, a néző figyelmét fenntartva.
  • A mellékszálaknak és kitérőknek erősíteniük kell a fő cselekményszálat, nem gyengíteniük vagy elvonniuk a figyelmet róla.
• Az események ok-okozatisága növekvő konfliktusszituációk és akadályok mellett
  • Mindig fokozódjon a cselekmény intenzitása, tétje, egyre lehetetlenebb akadályok elé állítva a hőst (amik persze nem lépik át a valóságot, és hitelesek maradnak a történetünk világában).
  • A véletlenekkel csínján kell bánni, főleg a történet későbbi szakaszaiban.
• Azonosulás a karakterrel és a döntéseivel
  • A döntések következményekkel járnak, amik új szituációkat hoznak létre, majd ezek a karaktert újabb döntések elé állítják, és így tovább.
  • Emlékezz, hogy a döntések lehetséges következményei felnagyítják a karakter dilemmáját, ami segít az azonosulásban.
• Bonyodalmak, fordulatok és felismerések
  • Kell, hogy legyen előzménye; fontos a hihetőség.
  • Nem szabad túlzásba vinni: ritkán, de a kulcspontokon kell alkalmazni őket.
• Működő, egységes struktúra, ami összetartja az egészet
  • Leásni a részletekbe.
• Világos vagy ködös feloldása a történetnek
  • Válaszolatlanul hagysz fontos kérdéseket a történet végén, és rábízod a nézőt a szabad interpretációra?
  • Vagy meghozol minden fontos döntést, és ezek világos és visszafordíthatatlan következményekkel járnak?
• A legfőbb csatatér a karakteren kívül vagy belül van?
  • A belső démonaival kell megküzdenie, vagy egy külső ellenféllel szembeszállnia?
• Hány főhős/ellenfél van a sztoridban?
  • Hagyományosan egy-egy szokott lenni, de néha a sok karakter számos különböző értékkel szolgál, ami színesíti a történetet. Az útjaik eltérnek, de a sorsuk összefonódik.
• A főhősünk cselekvő típus vagy az árral megy?
  • Nehezebb működő történetet írni, ha a karaktered nem megy utána a céljainak következetesen.
  • Nehezebb bemutatni a karakterváltozást, ha a figurád csak reakciókon keresztül nyilvánul meg… csak a körülmények változnak
  • Nehezebb elérni, hogy a néző törődjön egy ilyen karakterrel. Ha ő se törődik eléggé, hogy cselekedjen, miért törődne a néző?
  • Persze dönthetünk úgyis, hogy se a karakterben, se a világban ne álljon be változás; még akkor sem, ha egy cselekvő figuráról van szó.
• Történet kronológia
  • Az események sorrendje lineáris, vagy egy más rendezési elv alapján követik egymást?
• Történet világának következetessége
  • Ragaszkodsz a forgatókönyvedben felállított szabályrendszerhez, ami szerint a történeted világa szerveződik, vagy ok nélkül felborítod azt?

 

FORGATÓKÖNYVÍRÓ GYAKORLATI FELADATOK, VIZSGÁK

Íráskészséggel, tehetséggel rendelkező gyakorlati forgatókönyvíró hallgatók számára akik az írást céljuknak tekintik: Egy klasszikus struktúrát követő szinopszis elkészítése.

Forgatókönyvíró alternatív feladat: a szemeszter során elmondottak tartalmának, összefüggéseinek elemzése, koncepcionális összefoglalása a forgatókönyvíró diákok által.