Rendezés

Általános megjegyzések:  Javasoljuk legalább kettő, esetleg három rendező kurzus kötelező szintű felvételét. Az előadások 12 x 3 órásak. Szükség esetén felbonthatók elméleti és gyakorlati rendezői ismeretekre is, így az az előadások elméleti részén nagyobb létszámú rendező hallgató csoportot képes az oktató tanítani.

A négy rendező kurzusunkon a rendezői munkát három főirányból oktatjuk:

• A rendező által a forgatókönyv véglegesítése, lebontása; mise-en-scene; storyboard készítés
• A rendező technikai felkészülése; a színészek és munkatársak, helyszínek kiválasztása, stb.
• A színészekkel való együttműködés, színészvezetés, a legjobb alakítások kihozása

A négy egymásra épülő rendező kurzus során ezt a három alapvető irányt mutatjuk meg a diákoknak növekvő szinten, egyre nagyobb részletezéssel és magasabb szintű elvárással. A kurzus során neves vendégelőadókat, színészeket, rendezőket, kiemelt stábtagokat is meghívunk.

A három irány rövid összefoglalása:

A rendező felkészül – A rendező legfontosabb döntéseinek nagy részét a forgatás előtt hozza meg és ezek jelentősen befolyásolják a film kimenetelét. Ennek megfelelően felkészítjük a rendező diákokat arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak még mielőtt a kamera forogna. Ez magába foglalja a forgatókönyvön való változtatásokat, átírásokat (mind az általános javításokat, mind azt, hogy passzoljon a rendelkezésre álló színészekhez és helyszínekhez) és megtanítjuk azt a stratégiát, ami által a rendező a legtöbbet tudja kihozni a próbákból.

A filmrendezés kurzusokon a rendező hallgatók megismerik a forgatókönyv vagy egy kiválasztott jelenetének rendezői szempontból való elemzésének módját.

A technikai előkészítés – Megvizsgáljuk a rendező eszköztárát, illetve vezető szerepét egy produkcióban, különös tekintettel a forgatást megelőző szakaszra és a tervezési folyamatra. Részletesen foglalkozunk majd a rendező legfontosabb forgatás előtti döntésével: a főszereplők kiválasztásával.

A gyakorlatok során a rendező diákok elsajátítják az operatőrrel való együttműködést, a jelenetek felsnittelését, és a különböző stábtagokkal való kommunikációt. Az előkészítési folyamatoknál továbbá kitérünk a vágóval való előzetes megbeszélésekre, a látványtervezővel és más kreatív stábtagokkal való együttműködés megalapozására. Megbeszéljük azt is a rendező hallgatókkal, hogy az utómunka során milyen lehetőségeik vannak és ezekre hogyan kell felkészülni.

A színészvezetés – Hogyan rendezzük a színészt? A kurzusok ezen részének célja, hogy a rendező diákok megismerjék és elsajátítsák azokat a szükséges készségeket, melyekkel sikeresen rendezhetik színészeiket.

A négy szemeszter végére a rendező diákok tudatosan begyakorolják ezeket, így könnyebben segíthetnek a színészeknek, hogy a lehető legjobban azonosuljanak karakterükkel a státuszon, feszültségi szinteken, és emocionális igazságon. Megtanulják továbbá bátorítani a színészeket, hogy azok célokat kitűzve hozzák az adott karaktert. A rendező diákok épesek lesznek az adott momentumban velük dolgozni, hogy együtt tárják fel a jelenet dinamikáját, és hogy megteremtsék a megfelelő drámai feszültséget, illetve hogy ezt a tudást megfelelően használva felkészítsék a színészeket a forgatásra.

ELSŐ SZEMESZTER

A rendező felkészül

• Filmelemzési gyakorlatok a rendező szemszögéből. Ezek magába foglalják a szövegelemzési gyakorlatokat is. (Túlírás, alulírás, subtext, motiváció stb.) Megtanítjuk továbbá a hallgatóknak hogyan bontsanak alkotóelemeire egy forgatókönyvet. (A „beat-ek” megtalálása; konfliktus előkészítése, növelése stb.)
• Ismertetjük a rendező szerepét a film ötletének megfogalmazódásától kezdve a produkció megszületéséig. Szót ejtünk a film alapját képző forgatókönyv fontosságáról, a rendező és az író kooperációjáról.
• Megmutatjuk diákjainknak hogyan állítsanak össze hatékony storyboardokat. A rendező hallgatók elsajátítják, miként lehet képi eszközök felhasználásával elmesélni történetüket. Rendezői szempontok szerint beszéljük meg a lencse és képkivágás megválasztását, a kompozíciót, a képben feltűnő szereplők és a kamera mozgatását. Nagy hangsúlyt helyezünk a kamera narratív szerepére, mint egységes, magával ragadó, képi elbeszélést megjelenítő eszközre. A rendező gyakorlaton keresztül a diákok megismerik a filmkészítés alapszabályait és a különböző vizuális történetelbeszélő elemeket.
• Kitérünk a “mise-en-scene” jellegű színpadi kamera gyakorlatra, amely szerint a végső jelenet egyetlen összefüggő felvételből áll. A rendező hallgatók megtanulják egy jelenet színre állításának többféle módját, a mise-en-scene különböző elemeinek szerepét és megfelelő használatát.

A rendező technikai előkészítése

• A rendező és közvetlen munkatársainak viszonya.
• A döntés meghozása és a casting folyamat megvitatása mellett beszélünk a szereplőválogatás alatti valamint a forgatás közbeni improvizációról is. A diákok gyakorlatot szereznek a casting lebonyolításában és a színészekkel való munkában.
• A rendező oktató segítségével a diákok elsajátítják, hogyan lehet a rendelkezésre álló forgatási idő és a limitált költségek figyelembevételével hatékonyan elmesélni történetüket (gerilla filmkészítés.)

A színészvezetés

• A színészek cipőjében. Az első szemeszter célja, hogy a leendő rendezők megtapasztalják a forgatási folyamatot a színészek szemszögéből. Hogyan építhető a színész magabiztossága és biztonságérzete? Mitől lesz az előadó zavarodott és bizonytalan, és hogyan alakítsunk ki bizalmi kapcsolatot?
• 4-6 alkalmon keresztül a rendező diákok különböző jeleneteken (filmes és improvizatív) dolgozhatnak együtt színészekkel. Mindegyik órán egy-egy különböző színészi technikát beszélünk át, így elsőkézből tapasztalhatják meg mennyire működik számukra egy módszer mint színészeknek, és milyen következtetéseket tudnak levonni rendezői szempontból.
• Nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező színész vendégeink beszélnek a filmkészítésről az előadóművész szemszögéből nézve. Szó esik a szereplőválogatások menetéről; a karakter kidolgozásáról; az addig vezető útról; és a gyakorlásról; valamint egy jelenetben, szerepben való elmélyedésről.
• Összehasonlítjuk a színházi és a filmbeli előadástechnikákat; bemutatjuk a drámai konfliktusépítést; elemezzük a karakterek igényeit, motivációit, kapcsolatait; és színészi és rendező szempontból alkotóelemeire bontunk egy rövidfilmet vagy leforgatandó jelenetet.

MÁSODIK SZEMESZTER

A rendező felkészül

• A rendező felkészülésének részletes és konkrét példákon keresztüli ismertetése.
• Az rendező előadások során beszélünk reklámfilmek rendezéséről is, különös hangsúlyt fektetve az ajánlattételi folyamatra és a rendezői koncepció elkészítésére.
• A reklám a mozgókép minden egyéb formájánál képcentrikusabb, ezért különös hangsúlyt fektetünk a reklám tárgyát bemutató vizuális megjelenítésben rejlő lehetőségekre. Megbeszéljük a képkivágás megválasztását, a kompozíciót, mint eszközöket arra, hogy a terméket vagy szolgáltatást a lehető legpozitívabb színben tüntessük fel.
• A rendező hallgatók megtanulják, hogy ebben a speciális munkában a tudásuk és művészi ítéletük csak eszköz, és minden fontosabb döntésüket jóvá kell hagynia a megbízónak.
• Mood boardok és a különböző rendezői prezentációk.
• A rendező interjú. Miként lehet egy mozi- vagy reklámfilm rendezői munkáját megszerezni; mit kell megmutatnunk a producernek, forgalmazónak, finanszírozónak, reklámügynökségnek? A rendező pitch különböző fajtái, hogyan kell eladni projektünket a velünk szemben ülő különböző embereknek.

A rendező technikai előkészülése

• A rendezői eszköztár minden elemét komplex módon vizsgáljuk meg konkrét példákon és gyakorlatokon. Mindez segíti a fiatal filmkészítőt abban, hogy eldöntse, milyen filmes elbeszélő stílus illik legjobban a készülő projektjéhez.
• A rendező technikai előkészítő listája részleteiben, a különböző stábtagok feladatainak lebontása, a stáb kérdéseinek megválaszolása.
• Ismertetjük a különböző színész felkészülési és színészvezetési technikákat, a Stanislavski, Meisner, Strasberg és Stella Adler által kifejlesztett módszereket. Haladó szinten beszélünk az improvizációról, a meghallgatásokra való felkészülésről, a jelenetek lebontásáról. A rendező hallgatókkal együtt megvizsgáljuk egy dal eléneklése és művészi előadása közti különbségeket.
• Forgatás az utómunka és a költségvetés művészi és technikai lehetőségeinek figyelembevételével.

A színészvezetés

• Színészrendezés. A szemeszter ezen részének célja, hogy a leendő rendezők készségtárát fejlesszük, így a megtanult színészi technikákat alkalmazhatják a színészek rendezésekor. Minden alkalomkor lehetőségük nyílik gyakorlatban megismerni különböző színészi technikákat, aztán pedig közösen megvizsgáljuk, hogy hogyan használják ezeket híres filmekben. Így a diákok később rendezői szempontból alkalmazhatják a látottakat.
• Lehetőségük nyílik, hogy megismerjék, hogyan alkalmazhatják a módszereket különböző hatások eléréséhez a jelenetek során, illetve hogy hogyan érjenek el különféle színészi reakciókat, és hogyan kommunikáljanak a színészekkel.
• A kurzus foglalkozik azzal, hogyan hozhatja ki a rendező a színészekből a lehető legjobb teljesítményt. Az ide kapcsolódó rendező órákon ’hatalmi jeleneteken’ dolgozunk majd, melyek során bemutatjuk, hogyan használhatjuk a státuszt rendezői eszközként, és hogyan tudunk hatalmi változásokat kialakítani ezzel a karakterek között.

HARMADIK SZEMESZTER

A rendező felkészül

• A rendező és a producer kapcsolata. Hogyan befolyásolja kettejük együttműködése a rendező munkáját, a forgatás menetét; miként hangolják össze erőfeszítéseiket?
• A szemeszter során levetítjük a leforgatott diákfilmek musztereit, és az oktató a rendező diákokkal közösen, építő jellegű kritikával megbeszéli a felvett anyagot. Ez a visszajelzés értékesnek bizonyul majd annak eldöntésekor, hogy mi kerüljön be a film végső vágott verziójába.
• A szereplők kiválasztásában a hitelesség kérdése, erősítése. A karizma pótolhatatlansága. Az érzelem vászonra varázslása. A karakterváltozások megtalálása, kiemelése, képi megmutatása, a szereplő arcán való tükröződése.

A technikai előkészítés

• A rendező szerepe a fő stábtagokkal való előkészítő megbeszélésen. A jelenetenkénti technikai átbeszélés.
• A rendező és az első rendezőasszisztens közös munkája. Hogyan segíti a rendezőasszisztens a forgatásban és milyen feladatokat kell teljesen rábízni? A rendezőasszisztens által készített papírmunka átnézése, megértése, értékelése, és a forgatási terv szükség szerint változtatása.
• Előadás és gyakorlati bemutató a scriptelés folyamatának fontosságáról. A scriptelés szabályai, technikai jegyzetek, kommunikáció a vágóval. Gyakorlati példák arról, miként biztosítja a rendező a vágó részére, hogy a leforgatott anyag folyamatosságában illeszkedjen.
• Alapszinten ismertetjük a vizuális effektusok adta lehetőségeket, beleértve a kék és zöldháttér használatát, a kompozíciót és a matte painting (digitális háttér) által ma már alacsony költségvetésnél is rendelkezésre álló lehetőségeket.

A színészvezetés

• Jelenetrendezés. A harmadik félév célja, hogy a rendezőknek lehetőségük nyíljon folyamatosan színészekkel dolgozni. A fő hangsúlyt arra helyezzük, hogy hogyan vegyük rá a színészt, hogy a legjobb dinamikával, vizuális és érzelmi narratívával, illetve feszültséggel dolgozzon a kiválasztott jeleneteken. A cél az, hogy nem csak a színészrendezés eszközeivel élve, hanem a rendezői technikák alkalmazásával is segítsék a színészt. Így megtapasztalhatják, hogy ezek a technikák hogyan segítik a rendezőt abban, hogy különböző módokon vizsgálja meg a jeleneteket, és hogy a próbák során felfedezze a történet igazságát. Ezután döntést hozzon arról, melyik a lehető legjobb módja ennek az igazságnak, mondanivalónak filmvászonra vitelére.
• Ezen a rendező kurzuson a karakterépítésen lesz a hangsúly. A szereplők dimenzionálásával, fejlesztésével, ugyanakkor jelenetek kialakításával fogunk foglalkozni. Ezek akár ismert színdarabokból vagy filmekből is lehetnek, illetve a rendező hallgatók saját ötletüket is vehetik alapul.
• A szemeszter első részében a mise-en-scéne rendező technikáinak haladó szintű tanulmányozása, továbbá a színészekkel való együttműködés a cél.
• A szemeszter második részében pedig a forgatókönyvíró hallgatók által megírt munkákon, vagy a rendező tanárok által kiosztott feladatokon fogunk dolgozni. Azok a hallgatók, akik a forgatókönyvírói kurzuson is résztvesznek, saját jelenetüket fogják rendezni. A rendező osztályban minimum egy jelenet színpadravitele kötelező, de javasoljuk és szeretnénk, ha a diákjaink saját kisfilmet készítenének.

NEGYEDIK SZEMESZTER

A rendező felkészül

• A filmkészítés kollektív műfaj, a rendező dolga, hogy felügyelje jó irányba tart-e a projekt. Milyen módon kell a rendezőnek előre vinni a jelenetet, milyen emberi érzésekre kell odafigyelni? A stábtagok kreativitásának használása és kontrolálása, ugyanakkor a nyitottság megőrzése.
• A rendező koncepciójának kialakítása: Mit akar átadni a nézőnek? Mi a célja, az üzenete? Mi viszi előre a filmet? Melyek azok a drámai csúcspontok amiket ki akar emelni? Melyek a karakterek alaptulajdonságai és melyek azok amik a konfliktust okozzák? A szereplők fizikai állapota. Mitől lesz a film más mint az eddigi hasonló témájú művek? Mi a rendező személyes élménye, álláspontja? A néző hogyan viszonyul a történethez és a szereplőkhöz? Stb.
• A vizsgafilmek rendezői koncepciójának részletes átbeszélése.

A technikai előkészítés

• A rendező kurzus kiemelten foglalkozik a rendező forgatási tapasztalatának és gyakorlatának fejlesztésével.
• A second unit (második stáb) szerepe a forgatásnál.
• A két kamera együttes használata a rendező szempontjából.
• Akciók és vizuális effektusok forgatása. Kaszkadőrökkel forgatás.
• A rendező magas szintű technikai előkészülete: Milyen beállításokat használ és ezek mit mondanak a nézőnek? Hogyan kapcsolódnak? Kell-e valamit kiemelni ezekben? Mit mond el, miben foglal álláspontot és mi marad ambivalensként? Mi az a kép, ami a néző emlékezetében megmarad?
• Mi az, amit a néző fényben lát, és mi az, amit az árnyékban vagy képen kívül hagy a rendező? Ezzel milyen hatást ér el? Honnan jön a fény? Közelről vagy távolról mutatja a rendező a képen szereplőt? Stb.
• A vizsgafilmek technikai adottságainak, döntéseinek részletes megvitatása.

A színészvezetés

• A végső filmek rendezése, a színészi alakítások finomítása. A rendező tanár felügyelete alatt a fiatal hallgatók elkezdenek dolgozni a filmjükön a megfelelő technikák kiválasztásával, a legmegfelelőbb eredményt elérve. A félév célja, hogy lássuk, mennyire intuitívan tudják a alkalmazni a megtanult készségeket, és hogy végül ki tudják-e hozni a lehető legjobbat a színészekből.
• A kurzus során megvizsgáljuk, hogyan tudja a rendező segíteni a színészt egy karakter megformálásában. A diákok az ezeken az órákon megszerzett tudást gyakorlati munkán keresztül mélyítik el. A gyakorlati rendező munka színházi stúdióban zajlik, ahol néhány rendező diáknak lehetősége nyílik, hogy filmre vegyen jeleneteket, melyeket korábban színészekkel próbáltak el.
• A szemeszter során a hallgatók gyakorlatokon és jeleneteken keresztül kiemelten és magas szinten foglalkoznak a karakterek fejlődésével, változásával, továbbá megtanulnak kommunikálni és együtt dolgozni a színészekkel, hogy a céljuknak legmegfelelőbb előadásmódot érhessék el.
• Haladó szintű színészi gyakorlatok, valamint egyre komplexebb feladatokat tartalmazó improvizációk során a rendező hallgatók megtanulják hogyan lehet a színészek segítségével megvalósítani a jelenet, valamint a dialógus fejlesztését.
• Hihető és mégis meglepő színészi (rendezői) döntések szerepe és fontossága.